Egymásra licitálnak
Hallgatókért folyó harc felsőfokon
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Néhol a teljes költségtérítést, máshol annak egy részét vállalja át hallgatóitól egy-egy felsőoktatási intézmény – egymásra licitálnak egyetemek és főiskolák, hogy magukhoz csábítsák a hallgatókat. Nemcsak itthon, külföldön is piaci helyzet alakult ki az intézmények között: eltérő felvételi követelményeket támasztanak a hallgatók elé például Svájcban, különböző támogatási lehetőségeket kínálnak fel Németországban.

Egyes szakokat egyáltalán nem kellene államilag támogatni
Interjú Szabó Gábor szegedi rektorral
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Vannak olyan szakok, amelyeket egyáltalán nem kellene elindítani, és főként nem szabadna államilag finanszírozni – hangsúlyozta Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelve, hogy a felsőoktatás szellemi befektetés, „útravalóként” azt tanácsolta a hallgatóknak: ha úgy tapasztalják, hogy különösebb erőfeszítés nélkül el tudnak végezni egy szakot, gyanakodjanak. A rektorral a Szent-Györgyi Konferencia apropóján beszélgettünk, éppen 75 éve ítélték ugyanis oda a tudósnak a Nobel-díjat. Az eseményre kilenc Nobel-díjas fogadta el a meghívást, és adott elő.

Természettudomány vs. közgazdaság
Interjú Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon vezérigazgatójával
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
„A problémát az jelenti, hogy a jövedelmi szempontokat veszik figyelembe a hallgatók, ezért preferálták az utóbbi években a jogász- és közgazdászképzéseket” – mondta el Bogsch Erik a Szent-Györgyi Konferencián, melyet március végén tartottak a Szegedi Tudományegyetemen. A kilenc Nobel-díjast vendégül látó esemény főtámogatója szerint differenciáltabb felsőoktatás-támogatási rendszerre van szükség: kevesebb egyetemnek kellene több forrást juttatni.

Egyre nagyobb az igény a diákmunkára
Bővülő foglalkoztatás, átalakuló igények és jogszabályváltozások a diákmunkaerő-piacon
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
A válság óta egyre nagyobb az igény a diákmunkára – a munkaerő-piaci szabályozások változásának eredményeként a cégeknek ugyanis jobban megéri a legális foglalkoztatás olcsóbb formája. Nem beszélve arról, hogy a fiatalok számára is előnyös: a bővülő foglalkoztatás és az átalakuló diákmunkapiac lévén már mindenki megtalálhatja a tanrendjéhez és tudásához igazodó munkát. Egy-egy sikeres vállalatnál való elhelyezkedés pedig nemcsak a tanulmányok finanszírozásában segítheti a hallgatókat, hanem kiváló szakmai tapasztalatszerzés, akár egy karrierút kezdetét is jelentheti.

Elfér egymás mellett a nagy egyetem és a kis főiskola
Interjú Kepes Andrással, a BKF dékánjával
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
A jövő felsőoktatási rendszerében helyet kell adni a nagy múltú, nemzetközi szinten versenyezni képes egyetemeknek, és a kisebb, speciálisabb képzést nyújtó főiskoláknak - mondta az Aktív Szemeszternek Kepes András, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja.

Fiatal újságírók találkoztak
Felsőoktatási Média Konferencia 2012
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Hagyományaihoz híven idén tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtóegyesület (MESE) a Felsőoktatási Média Konferenciát (FMK) az Edutus Főiskolán április 19-én. Az eseményre az ország számos pontjáról érkeztek fiatal sajtómunkások, hogy többek között a médiatörvényről, a közszolgálati média működéséről és népszerű fesztiválok kommunikációjáról hallgassanak előadásokat. A konferencián bemutatkozott az idén jubiláló Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin is.

Számos körülmény befolyásolta a jelentkezők számát
Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke válaszol
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
„Több tényező is szerepet játszhatott abban, hogy idén 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Egyrészt demográfiai okokra vezethető vissza, ugyanis nem pusztán ebben, hanem az előttük lévő, 18 éves korcsoportban is folyamatos csökkenés figyelhető meg. Másrészt magyarázható azzal is, hogy bizonyára vannak olyanok, akik mérlegelték az esélyeiket, és jobban átgondolták a továbbtanulási döntést annak tükrében, hogy emelkedett a minimumponthatár, illetve bizonyos szakokon most vezetik be legalább egy tárgyból az emelet szintű érettségit mint felvételi követelményt. Mindezek mellett azzal is indokolható a 30 ezres csökkenés, hogy, mint minden rendszer-átalakítás alkalmával, kivárnak a jelentkezők, és a feltételek megismerése után úgy határoztak, ha elhalaszthatják, akkor elhalasztják egy évvel a továbbtanulási döntést” – foglalta össze dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a csökkenés lehetséges okait az Aktív Szemeszter kérdésére.

„Biztos pályát hagytam ott egy olyanért, amelybe szerelmes voltam”
Interjú Kovács András Péterrel humorról, jogról, tanításról
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Papi pályára készült, végül a jogot választotta, de szíve a mai napig a stand up comedyért dobog. Tanított egyetemen, kutatott sajtó- és médiajog-történetet, lételeme azonban a jelen közönségének szórakoztatása. Kovács András Péter Karinthy-gyűrűs humoristával stand upról, egyetemi évekről, tanári pályáról és a jogászképzés helyzetéről beszélgettünk.

Pályaválasztás: a gyerekkori élmények és az önismeret meghatározó
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Négy különböző területről érkező, szakmájában sikeres fiatalt kérdeztünk arról, hogy mi befolyásolta pályaválasztásukat, illetve hogyan lehet boldogulni az adott szakmában. Abban szinte mindannyian egyetértettek: a pályaválasztásnál rendkívül meghatározóak a gyerekkori élmények, illetve a kellő önismeret.

Milliárdos fejlesztések országszerte
Körkép az elmúlt év innovációiról
XI. évf. 2-3. szám (2012.április)
Kollégiumok felújítására, az oktatást és kutatást segítő központok létrehozására, informatikai fejlesztésekre és természetvédelmi programokra egyaránt beruháztak a magyar felsőoktatási intézmények 2011-ben.