Egymásra licitálnak
Hallgatókért folyó harc felsőfokon

XI. évf. 2-3. szám (2012.április)

Néhol a teljes költségtérítést, máshol annak egy részét vállalja át hallgatóitól egy-egy felsőoktatási intézmény – egymásra licitálnak egyetemek és főiskolák, hogy magukhoz csábítsák a hallgatókat. Nemcsak itthon, külföldön is piaci helyzet alakult ki az intézmények között: eltérő felvételi követelményeket támasztanak a hallgatók elé például Svájcban, különböző támogatási lehetőségeket kínálnak fel Németországban.

Utólag ugyan, de az önköltség teljes összegét elengedi a Budapesti Corvinus Egyetem a jól tanuló elsőéveseknek. Némiképp szerényebb lehetőségeket ajánl fel a győri Széchenyi István Egyetem, ahol körülbelül negyven diák számíthat arra, hogy havonta 20-30 ezer forintos támogatást kapjon – ezt azonban, felvételi eredményük alapján, akár már az elsőévesek is kiérdemelhetik. Az előbbiekhez hasonlóan a gólyákat is támogatja a Nyugat-magyarországi Egyetem: egyenként 150 ezer forintos összeget ad például azoknak, akik alapképzésre jelentkezve minimum 370 pontot érnek el a maximálisan megszerezhető 500-ból. Nem csak a tanulmányaikat szeptemberben kezdőknek ígér a megszokott tanulmányi ösztöndíjakon felül támogatást az egyetem, hiszen a másodéveseknek is kidolgozott egyéb lehetőségeket.
A kedvezmények kiszélesítése érdekében a vállalati szféra szereplőivel tárgyal a Szegedi Tudományegyetem, így kívánja segíteni azokat a diákokat, akik annak ellenére választják a szegedi gazdasági képzéseket, hogy azok nem kaptak államilag támogatott férőhelyet. Ledolgozható tandíjat kínál továbbá két főiskola: nyaranta a Károly Róbert Főiskola, év közben az Edutus Főiskola diákjai kereshetik meg intézményi keretek között képzésük árát. Utóbbi további kedvezményt is ad: a legjobb tíz-húsz diák kiérdemelheti a költségtérítés összegét, de legfeljebb 200 ezer forintot. Máshol a város is beszáll a licitbe: Szolnok hat féléven keresztül szemeszterenként tízezer forintot biztosít a Szolnoki Főiskola fizetős képzéseire felvett helyi lakosoknak. Közben kollégiumi férőhellyel kedveskednek Veszprémben: a Pannon Egyetem minden elsőéves állami ösztöndíjas hallgatójának kollégiumi férőhelyet biztosít a városban.

Az egyetemistákért máshol is harc folyik
A Londoni Egyetem egy egysége, a London Business School egyik nyári kurzusára például maguk a jelentkezők jelölhetik be, a képzés költségeinek mekkora részére szeretnének támogatást kapni – a megjelölt arány nem haladhatja meg az ötven százalékot. Ennél azonban sokkal szélesebb az ösztöndíj-lehetőségek tárháza: a havi vagy éves támogatásoktól a tanulmányokkal járó összes költség megtérítését biztosító szubvencióig terjed a lista. A kifejezetten pénzügyi képzésen részt vevők például hat különböző díjra, ösztöndíj-lehetőségre pályázhatnak – ugyan azok csak pár fő számára kínálnak lehetőséget tanulmányaik finanszírozására, a legjobbakat 7 és 32 ezer font közötti összeggel igyekeznek kárpótolni a pályázati procedúráért.
Szükség is van az összegre abban az országban, ahol az éves tandíjat akár 9 ezer fontban is meghatározhatják az egyetemek. Amikor háromezerről az említett magasságba emelte a tandíj maximálisan elvárható összegét a kormány, a londoni Roehampton Egyetem háromsávos díjszabást határozott meg egy 1500 fő közreműködésével elkészített piackutatás eredményeként, melyben részt vettek szülők, jelenlegi és jövendőbeli diákok. „Tulajdonképpen tekinthető ez egy hallgatókért folytatott verseny eredményének is, de ilyen értelemben az egyetemek között mindig is tapasztaltunk versengést. Az intézmények nagyban függnek a hallgatói létszámtól, a népszerűség sokat nyom a latban. Ennek megfelelően próbálja menteni a menthetőt a többi egyetem is, hiszen országszerte legalább húsz százalékkal visszaesett az egyetemi jelentkezések száma” – mondta el Paul O’Prey rektor korábban az Aktív Szemeszternek.

HÖOK: Követhetné az ösztöndíj az inflációt Az állóvizet első ízben a még tavaly elfogadott új felsőoktatási törvény kavarta fel, bár valódi hullámok csak az államilag támogatott keretszámok csökkentését előíró kormányrendelettel értek partot. Jelenleg készül az említett törvényhez az a térítési és juttatási kormányrendelet, melyhez javaslatait a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is benyújtja: a HÖOK szerint megfontolandó például az a nyugat-európai szokás, mely szerint az ösztöndíj forrása követi az inflációt. „Ha ezt hazánkban is alkalmaznák, akkor az ösztöndíjkeretet biztosító hallgatói normatíva kétszerese lenne az eddiginek” – nyilatkozta a HÖOK.

Széles paletta: a netbookkölcsönzéstől a kutatók támogatásáig
Számos állami és tartományi ösztöndíj közül válogathatnak a német egyetemek diákjai. Ugyan 288 eurót elkér hallgatóitól a Hamburgi Egyetem, számos ösztöndíj-lehetőséget is felajánl számukra. Az egyik médiavállalattól többször kapott már nagyobb összeget az intézmény: 2010-ben például tízezer eurót, melyet ösztöndíjként osztott szét hallgatói között. Bármely szak képviselői jelentkezhettek akkor, kitételt csak az jelentett, hogy az illető a média világában kívánjon elhelyezkedni – az ösztöndíjat a tanulmányi eredményeket figyelembe véve és szociális alapon ítélték oda. Azt pedig a piaci harc ínyencségének nevezhetjük, hogy az egyetem netbook ingyenes kölcsönzésére is hirdetett már pályázatot. Nem ismeretlen továbbá Németországban sem, hogy a városok segítik saját szülötteiket: létezik olyan ösztöndíj, mellyel a hamburgi felsőoktatásban tanuló hamburgiakat díjazzák.
Svájcban maga a felvételi eljárás is az egyetemek közötti verseny része: mást és mást követelnek meg a felsőoktatási intézmények, miközben a tananyagokról is maguk döntenek. Az országban úgy vélik, éppen a nemzeti sokszínűség, azáltal pedig az intézmények között kialakult verseny kellett ahhoz, hogy valóban innovatív képzéseket nyújtsanak, és a jelenlegi nemzetközi versenyhelyzetben előrelépjenek. A helyi viszonyokhoz mérten alacsony a tandíj, melynek mértékét központilag ugyan nem szabályozták, így azok eltérnek az egyes felsőoktatási intézményekben. Euróban számolva szemeszterenként átlagosan 500-at fizetnek a hallgatók, az életszínvonal fenntartásához azonban havonta legalább 1000 euró szükséges. Az országban egyébként nemcsak a legjobb hallgatókat, hanem a legjobb kutatókat is igyekeznek megnyerni maguknak az egyes egyetemek: ott ugyanis alapvetően minden svájci főiskola egyben kutatóintézmény is, éppen ezért nem is működnek az országban szeparált kutatóintézetek. Ennek köszönhető, hogy ösztöndíjakat a kutatóknak is meghirdetnek az egyes intézmények: a Bázeli Egyetem ösztöndíjainak jó részét nem is a hallgatóknak, hanem a kutatóknak írják ki.