Természettudomány vs. közgazdaság
Interjú Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon vezérigazgatójával

XI. évf. 2-3. szám (2012.április)

„A problémát az jelenti, hogy a jövedelmi szempontokat veszik figyelembe a hallgatók, ezért preferálták az utóbbi években a jogász- és közgazdászképzéseket” – mondta el Bogsch Erik a Szent-Györgyi Konferencián, melyet március végén tartottak a Szegedi Tudományegyetemen. A kilenc Nobel-díjast vendégül látó esemény főtámogatója szerint differenciáltabb felsőoktatás-támogatási rendszerre van szükség: kevesebb egyetemnek kellene több forrást juttatni.

ASZ: A Richter kutatóinak hány százaléka magyar?
Bogsch Erik: Száz százaléka. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek külföldi együttműködéseink, de az alkalmazottak mind magyarok. Jó néhányuk egyébként külföldi tapasztalattal bír.

ASZ: Nincsenek tehát problémáik az utánpótlással? A munkaerő-piaci kínálattal?
B. E.: Dehogy nincsenek. A gond ott kezdődik, hogy nagyon leromlott a középiskolai természettudományos oktatás. Ez az egyetemek helyzetét is nehezíti, a fő problémát azonban az jelenti, hogy a költségvetés nem azokra az egyetemekre, azon belül nem azokra a szakokra koncentrál, ahol nemzetközileg elismert oktatás folyik. A romlás ma már általános, az állam ugyanis mindenkit támogat, ahelyett hogy csak a legjobbakra összpontosítana. Mi is ennek vagyunk a szenvedő alanyai, mert nagyon kevés elit tanszék, csoport működik, akikkel együtt tudnánk dolgozni. Gyógyszergyártó cégként ezért például kiemelkedő oktatási tevékenységükért Rátz Tanár Úr Életműdíjat adományozunk évente a kémia- és biológiatanároknak .

ASZ: Kinek a feladata lenne kiválasztani a legjobbakat?
B. E.: A kormánynak kellene differenciálnia az intézményeket, azt pedig csak korrekt versenyben lehet, korrekt elbírálással. A legjobbakat a megfelelő összeggel kellene támogatni, és nem a töredéket kellene odaadni egyesével – azzal előrelépni ugyanis lehetetlen. Remélhetőleg elindul majd a megfelelő pályázati rendszer, melyben a mostaninál kevesebb területnek, de azoknak több pénzt ítélnek oda.

ASZ: A forráshiány rányomja bélyegét a hallgatók felkészültségére?
B. E.: A problémát az jelenti, hogy a jövedelmi szempontokat veszik figyelembe a hallgatók, ezért preferálták az utóbbi években a jogász- és közgazdászképzéseket. Ez másutt nem feltétlenül van így. Fontos, hogy mostantól a természettudományos végzettséggel is tisztességes fizetéshez jussanak a diplomások – a Richternél elvárjuk a minőséget, de ahhoz a körülményeket is megteremtjük. Évente 20-25 friss diplomást veszünk fel.

ASZ: Ahhoz pedig, hogy a fiatalok megfelelő tudást halmozzanak fel, elengedhetetlenek az egyetemek.
B. E.: Egy cég csak akkor lehet versenyképes, ha megvan az egyetemi háttere, éppen ezért az elmúlt négy évben több mint egymilliárd forintot költöttünk a felsőoktatásra. Nagyon jó a kapcsolat a szegedi és a pécsi tudományegyetemekkel, a Debreceni Egyetemmel, Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Semmelweis Egyetemmel. Kutatási tevékenységünk öt százaléka folyik náluk.