Számos körülmény befolyásolta a jelentkezők számát
Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke válaszol

XI. évf. 2-3. szám (2012.április)

„Több tényező is szerepet játszhatott abban, hogy idén 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Egyrészt demográfiai okokra vezethető vissza, ugyanis nem pusztán ebben, hanem az előttük lévő, 18 éves korcsoportban is folyamatos csökkenés figyelhető meg. Másrészt magyarázható azzal is, hogy bizonyára vannak olyanok, akik mérlegelték az esélyeiket, és jobban átgondolták a továbbtanulási döntést annak tükrében, hogy emelkedett a minimumponthatár, illetve bizonyos szakokon most vezetik be legalább egy tárgyból az emelet szintű érettségit mint felvételi követelményt. Mindezek mellett azzal is indokolható a 30 ezres csökkenés, hogy, mint minden rendszer-átalakítás alkalmával, kivárnak a jelentkezők, és a feltételek megismerése után úgy határoztak, ha elhalaszthatják, akkor elhalasztják egy évvel a továbbtanulási döntést” – foglalta össze dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a csökkenés lehetséges okait az Aktív Szemeszter kérdésére.

Hozzátette: ami a hallgatói szerződést illeti, most még nem tudják, hogy ez mekkora szerepet játszhatott a számok alakulásában. „Azokon a képzési területeken, ahol feltételezhető lett volna valamiféle visszaesés a szerződés miatt, ott nem tapasztaltuk ezt. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen például az látszik, hogy az általános, a fogorvos, illetve a gyógyszerész szakokra körülbelül ugyanannyian jelentkeztek, mint tavaly” – emelte ki.
Az OH elnöke arra kérdésünkre, hogy szerinte a „kimaradó” 30 ezres jelentkezőtömeg vajon a szakképzésbe vándorol-e, úgy reagált: ha így lenne, a felsőfokú szakképzésben ez kidomborodott volna. Hozzátette: az OKJ-s szakképzések szervezését nem az OH koordinálja, így erről nincsenek központi adataik. „Azt gondolom, államilag támogatott helyek csökkentése miatt nem fognak kevesebben bekerülni a felsőoktatásba. Azokon a szakokon, ahol már tavaly sokan kerültek be 240 alatti ponthatárral, biztos, hogy minőségjavulás történik, azon az egy-két szakon pedig, ahol a létszámkeret növekedett, és ennek következtében néhány ponttal szerényebb teljesítménnyel is be lehet kerülni, némileg gyengébb első évfolyamosokkal kezdenek dolgozni majd az egyetemek és főiskolák, de nem gondolom, hogy ez számottevő lesz. Néhány pontos eltéréssel nem lesz rosszabb a képzés minősége” – hangsúlyozta dr. Princzinger Péter.
A napokban megjelent sajtóinformációk szerint új, a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató, hárompilléres finanszírozási rendszert készül bevezetni a kormány. „Ezt személyesen nagyon jó iránynak tartom, mert a felsőoktatás finanszírozásának az volt eddig a legnagyobb hibája, hogy túlnyomórészt kizárólag bemeneti paraméterek, hallgatói számok alapján határozták meg a felsőoktatás támogatását” – mondta. Kiemelte: finanszírozási algoritmusban mind ez idáig semmilyen kimeneti mutató, teljesítményelvárás nem fogalmazódott meg, így minden olyan változtatás, amely csak egy kicsit is abba az irányba viszi el a finanszírozás logikáját, hogy az egyetemeket és a főiskolákat nemcsak bementi paraméterek, hanem teljesítmény alapján is finanszírozzák, üdvözlendő.