Fontos exportcikk az ausztrál oktatás
Elriasztó lehet az egyre magasabb tandíj
Szőke Johanna
VII. évf. 6. szám (2010. november)

A kontinensnyi ország harmadik legfontosabb exportcikke az oktatási rendszere, ezt a külföldi diákok számának rohamos emelkedése is jól szemlélteti. A 22 milliós népességű országban 37 állami, két magánintézmény, valamint több mint 150 felső szintű oktatási intézmény van. Ausztrália hallgatói létszáma 2007-ben csaknem egymillió fő volt, melynek negyede teljes tandíjat fizető külföldi hallgató. Az ausztrál állampolgárok zöme állami képzésben tanulhat, a jövőben elriaszthatja viszont a külföldi fiatalokat, hogy a költségtérítés és a tandíj egyre magasabb.

Ausztráliában a már sok országban működő többlépcsős felsőoktatási rendszer működik. Bár hozzánk hasonlóan megtalálható a háromszintű alap-, mester- és doktori képzés, ezek a szintek tovább tagozódnak a diploma minősítése szerint. Az alapképzést három különböző úton végezhetik el a hallgatók: vagy az általános diplomát választják, amelynek megszerzése három évbe telik, vagy a szakmai bachelor diplomát, amely négyéves képzést jelent, esetleg a kitüntetéses bachelor diplomát, melynek képzési ideje négy plusz egy további évet jelent. A plusz egy év sikeres elvégzése felvételt jelent vagy a kutatói mesterképzésre, vagy a doktori képzésre. Miután a hallgató túljutott az alapképzés szintjén, a posztgraduális képzésben is van választási lehetősége: mind a tananyagot feldolgozó, mind a kutatói mesterképzés egy-két éves, míg a doktori képzés 3 és 5 év lehet. Az ausztrál diákok számára az érettségi jelenti a felvételi vizsgát is, a lécet pedig magas arányban ugorják át: 63 százalékuk bekerül a felsőoktatásba.
Az ausztrál felsőoktatási politikában kiemelt szerepet kap az egyetemek nemzetköziesítése. Az 1992 és 2005 közötti periódusban a külföldi hallgatók aránya 7 százalékról 26 százalékra nőtt. 2009-ben több mint 600 ezer beiratkozott külföldi diákja volt az ausztrál felsőoktatásnak, ebből a legnagyobb számban kínaiak (24,5 százalék), indiaiak (19 százalék) és koreaiak (5,7 százalék) képviseltették magukat. A külföldi hallgatók körében a pénzügy és menedzsment, az informatikai és a műszaki képzések a legnépszerűbb területek. A külföldi hallgatóktól befolyó tandíj és a nemzetközi hallgatói létszám növekedése az oktatási szektort az ország harmadik legfontosabb exporttermékévé (2007-ben 12,6 milliárd ausztrál dollár) tette.

A Nyolcak Csoportja, avagy az elit egyetemek köre egy 1994 óta működő csoportosulás, amely 1999 óta hivatalosan is biztosítja az oktatás, valamint az oktatás körülményeinek közösen meghatározott minőségét a nyolc partneregyetem mindegyikében. A nyolcakba tartozó egyetemek (Nyugat-Ausztráliai Egyetem, Új-Dél-Wales Egyetem, Monash Egyetem, Queenslandi Egyetem, Melbourne-i Egyetem, Adelaide-i Egyetem, Sydney Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem) Ausztrália legjobb és legnívósabb felsőoktatási intézményei, amelyek kölcsönösen biztosítják az elvárt magas színvonalat, és az intézmények közötti közös kreditelfogadási egyezmény értelmében hallgatóik számára lehetővé teszik a szabad átjárást. Érdemes megjegyezni, hogy Ausztrália összes Nobel-díjasa e nyolc egyetem valamelyikéből került ki. Az a terület, amelyen egyértelműen az ország többi egyeteme elé tudnak kerülni, az a posztgraduális hallgatók professzionális támogatása és a lehetőség biztosítása, hogy a kutatói pályára készülők a legnevesebb szakemberekkel dolgozhatnak.

Államilag finanszírozott helyett államilag támogatott egyetemek
Bár az adatok szerint a nemzetköziesítés jó úton halad, Dennis Murray, az Ausztráliai Nemzetközi Oktatási Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a külföldi diákok megnyerése eléggé hátul van a kormány prioritási listáján. Úgy véli, ennek fő oka a hat állam és a kormány közti együttműködés hiányában keresendő. Robert Atcheson, a Nemzetközi Hallgatók Tanácsának elnöke pedig meg van győződve arról, hogy bizonyos online közösségek Ausztrália mint tanulmányi úti cél ellen kampányolnak. Bár erre nincs bizonyíték, egy, a napokban megjelent cikk szerint idén valóban drasztikusan csökkent a külföldi hallgatók száma. Az írás a növekvő tandíjakat (a Monash Egyetemen 26 millió forintnak megfelelő ausztrál dollárba kerül a teljes alapképzés egy fizetős hallgató számára), az indiaiakat érintő rasszizmust és a hallgató-oktató arány romlását hibáztatja emiatt. A döntő mértékben a külföldi hallgatók tandíjára építő egyetemek ugyanis további tandíjemeléssel, valamint leépítésekkel kívánnak reagálni az új tendenciára.
Az ausztrál felsőoktatás másik irányvonala a tömegesítés. 1990 óta folyamatosan növekszik a hallgatói létszám, a kormány elképzelése pedig az, hogy az egyetemek egyre inkább függetlenedjenek az állami támogatástól és saját üzleti tevékenységbe vágjanak bele, mint ahogy nem egy példát láthatunk erre Amerikában. Jelenleg az állami egyetemek költségvetésének 40 százalékát biztosítja a kormány, a többit tandíjakból, kutatói ösztöndíjakból, befektetésekből és egyéb kezdeti fázisban lévő üzleti projektekből finanszírozzák az intézmények. A cél, hogy a felsőoktatás, miközben versenyképessége növekszik, inkább államilag támogatott, mint államilag finanszírozott legyen.

A Homokkő Egyetemek Az ausztrál elit egyetemek másik - nem hivatalos - csoportosulása. A Homokkő Egyetemek (Sandstone Universities) közé "életkor" és "építési alapanyag" alapján lehet csak bekerülni. A tagintézmények egytől egyig elsősorban homokkőből épültek, valamint vagy a gyarmati időszakban, vagy az első világháború előtt alapították őket. A Homokkő Egyetemek többsége a Nyolcak Csoportjában is megtalálható, de a két csoportosulás nem egy és ugyanaz, bár elnevezésükhöz ugyanazok az értékek (presztízs, színvonal, kutatás- és elméletcentrikus oktatás) kapcsolódnak.

Visszaestek a rangsorban
A 2010-es QS World University Rankings listáján Ausztrália egyetemei szilárdan az élmezőnyben foglalnak helyet. Idén öt egyeteme jutott be a top 50-be, és a Nyolcak Csoportjából (lásd A legjobb nyolc című írásunkat) hétnek sikerült a top 100-ba bekerülnie. A jó helyezések ellenére azonban a legjobb tíz egyetem, egy kivételével, mind visszacsúszott a rangsorban – állapítja meg David Byrne, a QS elemzője. Még mindig az Ausztrál Nemzeti Egyetem a legnívósabb az országban, de 2009 óta három helyet esett vissza az összesített listán, és öt helyet zuhant a művészetek és a humán tudományok terén, mely a legerősebb képzési területe. Byrne szerint a visszaesések fő oka a hallgató-oktató arány romlása az utóbbi terhére. A 90-es évek elején Ausztrália azzal büszkélkedhetett, hogy 13:1 arányával az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a világranglistán. Mára azonban ez a szám a legtöbb helyen 20:1-re, néhány intézményben pedig már 25:1-re emelkedett. Ez a tendencia további aggodalmat okozhat a Nyolcak Csoportjának, mivel a jelenlegi kormány jelentősen emelni kívánja a felvehető hallgatók létszámát (2020-ra 110 ezer, 2030-ra 235 ezer pluszhelyet kívánnak létrehozni) úgy, hogy az állami támogatás összegét nem akarja növelni.