Gyakorlat és elmélet együttes hasznosítása a La’Met programjában
Magyarországon az ELTE-vel kezdődtek meg a tárgyalások
Szőke Johanna

"Tátongó űr van a hallgatók elméleti és gyakorlati tudása között. A mi feladatunk, hogy ezt az űrt megszüntessük, ezáltal csökkentsük az oktatási intézmények és a való élet közötti távolságot" - röviden így foglalható össze a hazánkba még csak éppen belépő La'Met Education szervezet programja, amelynek fő profilja a hallgatók szakmai és gyakorlati felkészítése. Más gyakorlati programokkal, ösztöndíjakkal ellentétben a La'Met nem a hallgatói mobilitást kívánja növelni, hanem az a célja, hogy a hallgatók saját országuk nemzetgazdaságát fejlesszék a megszerzett tudás alkalmazásával. Magyarországon elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karával kezdték meg a tárgyalásokat. Az Aktív Szemeszter Graham La'Met-t, a program vezetőjét kérdezte a részletekről.

ASZ: Hogyan öltött formát a La’Met Education megalapításának ötlete és a szervezet által koordinált L.I.F.E. program?
Graham La'Met: A vállalkozás nyolc éve indult Utrechtben, Hollandiában. Akkor még kis- és középvállalkozások támogatásával foglalkoztunk. E tevékenységünk során vettük észre a meghökkentően mély szakadékot a fiatal pályakezdők elméleti és gyakorlati tudása között, és ekkor fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy egy szakmai gyakorlati program segítségével megszüntessem ezt a szakadékot. A L.I.F.E. program célja, hogy a hallgatókat olyan szakmai tapasztalathoz juttassa, amely manapság már elengedhetetlen egy friss pályakezdő számára.

ASZ: Milyen módon segít a hallgatók gyakorlati tudásának bővítésében a program?
G. La'M.: A L.I.F.E. program során a diákok pályakezdőként vehetnek részt egy nemzetközi vagy hazai cég, kormányintézmény vagy alapítvány munkájában. Ennek köszönhetően a gyakorlatba ültethetik át az egyetemi tanulmányaik során megszerzett elméleti tudásukat és fejleszthetik meglévő képességeiket. A program résztvevői online módon tudnak bekapcsolódni a cég munkájába. Természetesen ha hazai cégnél kezdik a gyakorlatukat, akkor nyugodtan ellátogathatnak a helyszínre, de ez nem feltétlenül kötelező. Ezzel is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy míg online környezetben lehetőségük van a többi résztvevővel – akár a világ legtávolabbi pontján is legyen – tapasztalatot cserélni, addig tényleges munkájukkal majd a hazai gazdaságot fejlesztik. Célunk nem elszippantani az ifjúságot az adott országból, inkább megfelelő szakmai tudást adva a kezükbe képessé tenni őket arra, hogy a nemzeti gazdaság érdekeit támogassák.

ASZ: Tehát a program keretein belül nincs lehetőség külföldi gyakorlatszerzésre?
G. La'M.: Van rá lehetőség, bár nem erre helyezzük a hangsúlyt. A L.I.F.E. programon belül két alprogramot különböztetünk meg: az egyikkel van lehetőség külföldre utazni, a másikkal nincs. Azért választottuk ketté ilyen módon a programot, mert a külföldi gyakorlatvégzés lehetőségének megteremtésére állami források szükségesek, és ezt nem engedheti meg magának minden ország. Így azonban bármely ország hallgatói részt vehetnek a programban, akár van keretük külföldi gyakorlatvégzés biztosítására, akár nincs.

ASZ: Mi a programban részt vevő hallgató feladata?
G. La'M.: A L.I.F.E. program során a hallgatók egy problémamegoldó tanácsadói projektben vesznek részt egyetemi szakjuknak megfelelően. Ez azt is jelenti természetesen, hogy a programban nemcsak az üzleti iskolák hallgatói vehetnek részt, hanem számos tudományterület tanulói is. A program kezdetével a diákok egy projektleírást kapnak, amelyet elméleti képzésükre és az egyetem kifejezett igényeire alapoztunk. A projekt ideje alatt a diákok tanáraik segítségével és irányításával dolgoznak feladatukon, amelynek lezárásaként egy dolgozatot kell összeállítaniuk. Teljesítményük értékelésére és haladásuk kimutatására hoztuk létre a program web 2.0-s felületét. A hallgatók a projekt végére elkészített dolgozatukat leadják az egyetemüknek és a La’Met Educationnek is, mely utóbbi értékeli a dolgozat minőségét és a befektetett munkát, majd az összegző értékelése alapján a programot koordináló egyetemi tanár fogja minősíteni a résztvevőket.

ASZ: Milyen típusú munkákba vonják be a programban részt vevő cégek a hallgatókat? G. La'M.: A DutchTub például egy jakuzzikkal foglalkozó cég, amely bővíteni szeretné az európai piacát és az oroszországi belépéshez szeretne piackutatást végezni. Ehhez keresi a L.I.F.E. program gyakornokait, akik elvégzik a piackutatást és azt továbbítják a cég felé.

ASZ: Végeznek pályakövetést, miután a részt vevő hallgatók elvégezték a programot és megkapták a referenciájukat? Jelent valamiféle előnyt a későbbi álláskeresések során a programban való részvétel?
G. La'M.: Természetesen, rengeteget jelent. Egy hároméves felmérés kimutatta, hogy a volt résztvevők már a második állásinterjút sikeresen zárták, szemben azokkal, akik nem szereztek szakmai gyakorlatot. A megkérdezett munkáltatók szerint is érezhető a különbség az állásinterjúk során a L.I.F.E. program résztvevői és az átlag friss diplomások között. Akik a mi programunkban részt vesznek, olyan képességeket tudnak elsajátítani, amelyeket csak hosszú évek során tudnának egyébként kifejleszteni. E képességek között szerepelnek a kommunikációs és szervezési képességek, amelyek kulcsfontosságúak az első benyomás alkalmával. Van lehetőség természetesen annál a cégnél való elhelyezkedésre, ahol a hallgató a projektjén dolgozott, de egy kikötésünk van ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a hallgató nem hagyhatja ott az egyetemet egy állásért. Ez ellentmondana a célkitűzésünknek, miszerint egy szakmai tapasztalattal rendelkező és a megfelelő elméleti hátteret is birtokló diplomás fiatalságot "termeljük ki".

ASZ: Milyen potenciált lát Magyarországban?
G. La'M.: A La’Met Education Európa-szerte már sok országban jelen van és azon dolgozik, hogy a hollandiai szintre hozza a hallgatókat. Ebből Magyarországot se szerettük volna kihagyni, főleg mert látjuk a kezdeményezésre és az innovációra való szándékot az egyetemekben. A magyar oktatási rendszer nagy hátránya véleményem szerint, hogy nagyon elméletközpontú és kevés hangsúlyt fektet a gyakorlati tudás elsajátítására. Ez pedig egyáltalán nincs pozitív hatással a gazdaságra. Úgy vélem, és az eddigi tapasztalataim a hallgatókkal is ezt mutatják, hogy nagy szükség van egy ilyen programra az országban, ám jelenleg a pénzügyek miatt még áll a program bevezetése. Azonban a Magyar Rektori Konferencián való bemutatkozásom során láttam, hogy a budapesti és egyes vidéki egyetemek is érdeklődnek a program iránt és készek megkötni a licencszerződést.