A demográfiai hullám miatt Oroszországban is integrációt jósolnak
A 7,5 milliós hallgatóságból 2013-ra négymillió diák lesz
Szőke Johanna
VII. évf. 2-3. szám (2010. március)

A 142 milliós népességű Oroszországban jelenleg 1134 felsőoktatási intézmény van. Napjainkban 7,5 millióan tanulnak a felsőoktatásban, ebből hatmillióan állami intézményben. A külföldi hallgatók száma lassan, de biztosan emelkedik, a legelső - ismert -1995/96-os adatok szerint 67 ezer külföldi hallgatója volt az orosz egyetemeknek, a 2008/09-es évben pedig már 102 ezer. Még inkább mutatja az orosz felsőoktatás nyugati országokban kivívott népszerűségét, hogy az 1995 és 2009 közötti növekedés mindössze 28,5 százaléka (14 ezer hallgató) köszönhető a FÁK-országok hallgatóinak. Az állami intézményekbe irányuló verseny is természetesen nőtt a 90-es évek elejéhez képest; akkor még 175 jelentkezés jutott 100 állami helyre, 2007-ben már 205.

Az orosz felsőoktatásban - Magyarországhoz hasonlóan - már az osztott rendszerű bolognai képzés van érvényben. Az alapképzés négyéves, amely után a friss diplomás elvégezhet egy egyéves szakirányú specializációs képzést, vagy azonnal jelentkezhet a posztgraduális képzésre, amely öt-hat évnél is tovább tarthat. Mindez attól függ, hogy mennyire vonzódik a tanuló a kutatói pályához. Ha kevésbé, akkor két év után abbahagyhatja a posztgraduális képzést, és ezzel megkapja a mesterdiplomáját. Ha folytatni szeretné tanulmányait, akkor lehetősége van a kandidátusi cím - ami egyenértékű a PhD fokozattal -, vagy még tovább haladva a tudományok doktora cím megszerzésére, ami a DSc fokozatnak felel meg. Míg a kandidátusi tanulmányok hossza három évben maximalizált, addig a tudományok doktora cím megszerzéséhez annyi időt vehet igénybe a fiatal kutató, amennyit a kutatása megkíván.

Kevesen, mint az oroszok Nem csak nálunk, Oroszországban is egyre nagyobb probléma a népességcsökkenés, és már napirenden van a felsőoktatási intézmények számának csökkentése. A februárban bejelentett tervezet szerint megszűnnének a nem versenyképes, illetve beolvadnának az alacsony hallgatói létszámú intézmények. Az oktatási miniszter szerint a „demográfiai krízis” az oka az elkövetkezendő változtatásoknak. Míg ebben az évben 7,5 millióan tanulnak a felsőoktatásban, addig 2012/13-ra már csak három-négymillió lesz a várható hallgatói létszám. Forrás: www.gazeta.ru

Célorientált hallgatók
Az orosz oktatási rendszer méltán volt híres a Szovjetunió idején - a természettudományok terén tíz Nobel-díjas kutatóval járult hozzá a világ tudásának gyarapításához. Az egyetemek ma is számos tudományos versennyel és ösztöndíjjal próbálják ösztönözni hallgatóikat a tudományos életben való aktív részvételre. Ljubov Milnyikova, az Irkutszki Egyetem sajtófőnöke szerint a hallgatók 80 százaléka folytat kutatásokat tanárával közösen, a szakmai gyakorlat egyébként kötelező része a felsőoktatási tanulmányoknak. A hallgatók már a harmadik-negyedik évben megpróbálnak elhelyezkedni a diplomájuknak megfelelő képzettséget kínáló állásban, ami sokuknak sikerül is.

Már nem az elsők között
A 2009-es Times Higher Education-QS World University Rankings top 200-as listáján a Lomonoszov Egyetem a 155., a Szentpétervári Egyetem pedig a 168. helyet foglalja el. Az öt képzési területet rangsoroló, területenként 50 intézményt felsorakoztató összeállításban egyedül a természettudományokból képviselteti magát Oroszország: a Lomonoszov Egyetem a 30. helyen áll. A 2010-es rangsor megjelenése kapcsán merült föl a kérdés, hogy mi vezetett a szovjet időszakban tapasztalt világhírtől a mai sokkal kevésbé előkelő helyezéshez. A Lomonoszov Egyetem rektora szerint sokkal mélyebb és objektívebb értékelési rendszerre lenne szükség a jövőben, valamint nem ért egyet azzal, hogy a tudományos munka értékelésénél csak az angol nyelven megjelent cikkek idézettségét veszik figyelembe. Bár elismeri, hogy az angol nyelv tudásának hiánya megengedhetetlen a tudományos világban, az értékelőknek kifinomultabbnak kellene lenniük ezen a téren. Szerinte a jelenlegi két listás egyetem helyett (Lomonoszov Egyetem, Szentpétervári Egyetem) legalább harminc érdemelne említést.

Irkutszki példa Az Irkutszki Egyetem olyan módon támogatja hallgatói szakmai tapasztalatszerzését, hogy „nem halat, hanem horgászbotot” ad diákjai kezébe - ahogy az egyetem sajtófőnöke fogalmazott. Az egyetemen tizenkét vállalkozás működik, amelyek az európai oktatási program támogatásával jöttek létre. A vállalkozások munkájában való részvétellel a hallgatók még egyetemi éveik alatt szakmai tapasztalatokra tehetnek szert.

Egységes állami vizsga
Szintén hozzánk hasonló a felvételi eljárás Oroszországban. Ott tavaly januárban vezették be a felvételinek megfelelő érettségi vizsga rendszerét. Minden szak maga határozza meg, mely érettségi tárgyakat teszi meg felvételi tárgynak. A további szinteken (mesterképzés, kandidátusi és doktori fokozat) szóbeli vizsgán kell részt venniük a jelentkezőknek.

Kevés állami, sok költségtérítéses hely
Az egyetemi tanulmányokért, hozzánk hasonlóan, csak akkor kell fizetni, ha a jelentkező már nem fért bele az állami keretbe. Államilag támogatott helyből azonban elég kevés áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2007/2008-as évben 7,461 millió diák tanult összesen a felsőoktatásban, ebből 6,208 millió állami intézményben, ugyanakkor 2008-ban 1000 diákra mindössze 394 állami hely jutott, 2009-ben meg 420. Így a hallgatók zöme bár állami felsőoktatási intézményben tanul, nem államilag támogatott képzésben. Az Irkutszki és a szentpétervári Herzen Egyetemen átlagosan 1500-2000 euró körüli a népszerűbb szakok költségtérítése. Az Irkutszki Egyetemen a népszerű képzések közé tartozik a jog, a közgazdaságtan, az újságírás, a pszichológia és az emberi kapcsolattartás - mondja Ljubov Milnyikova. Ezen az egyetemen kevésbé népszerű a kémia, a biológia és a földrajz szak. Más egyetemeken is hasonló a helyzet a természettudományos tárgyakkal kapcsolatban, csak kevés helyen van túljelentkezés. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen a „legjobb” a helyzet: ott hatszoros a túljelentkezés mind a fizika, mind a biológia szakra.