Választás 2010 - felsőoktatás
Érettségi-felvételi
ASZ
VII. évf. 2-3. szám (2010. március)

Az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját kérdezte az Aktív Szemeszter, hogy a választások előtt képet adjon a felsőoktatás szereplőinek az őket érintő kérdésekben várható változásokról. A pártok öt, a felsőoktatással kapcsolatos, az utóbbi időben gyakran felmerülő kulcskérdésben fejtették ki véleményüket és terveiket, amelyeket külön, alfabetikus sorrendben, közlünk. A sokak számára váratlan módon országos listát állító Civil Mozgalom kidolgozott oktatási koncepciója a feltett öt kérdésből háromra tartalmazott válaszokat, két kérdés esetében a párt szerint nem párt-, inkább szakmapolitikai kérdésről van szó, így azokban nem kívánt állást foglalni.

Kíván-e változtatni az érettségi-felvételi rendszerén?

Fidesz
A Fidesz szerint vissza kell térni a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához, s a felsőoktatásba való belépés feltételéül kell szabni az emelt szintűt vizsgát. Ez a vizsga sztenderd, azaz lehetővé teszi a teljesítmények objektív módon történő összehasonlítását. Másrészt a magasabb követelmény ösztönöz a tanulásra. Igazságos versenyben dől el tehát, hogy ki tanulhat, az intézmények pedig felkészültebb hallgatókra számíthatnak. A törvényi előírás egyúttal azt is jelenti, hogy a közoktatás keretei között készülhetnek fel a fiatalok az emelt szintű vizsgára, ehhez mindenki ingyen hozzáfér. A bevezetéshez időre van szükség, hiszen nemcsak a gyerekeknek kell felkészülniük a vizsgára, hanem az intézményeknek is meg kell teremteniük változáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Első lépésként az államilag finanszírozott képzés esetében lehetne előírni a kötelező emelt szintű vizsgát, annak szabályozására pedig, hogy milyen körben és milyen ütemezésben kerüljön sor erre, a kormánynak kell felhatalmazást kapnia.

Jobbik
1)A felvételipontszám-emelés a rendszer hibájának burkolt elismerése. Az érettségi színvonala csökken, aminek legnagyobb veszélye az, hogy a mért tudástartalom is csökken. Emelt szintű érettségit kevesen tesznek, a felsőoktatási intézmények kis százalékában írják elő. Az, hogy 2014-től az emelt szintű érettségit tervezik a felsőoktatásba kerülés fel tételeként meghatározni, a problémákat ugyan igyekszik kiküszöbölni, mégis a rendszer hibájának egy újabb elismerése csupán.
2) A Jobbik a minőségi érettségi és felsőoktatás tekintetében visszaállítja az egyszintű gimnáziumi érettségit és a szakközépiskolai szakérettségit. A középfokú oktatás színvonalát erős központi tantervvel és tanfelügyeleti rendszerrel garantálja. A felsőoktatási intézményeknek visszaadja a felvételi lehetőségét, hogy valódi esélyeket kapjon a diák és a felsőoktatás.
3) A felsőoktatásba felvételt nem nyert diákokat utánkövető rendszerrel más, számukra hasznos felsőfokú szakképzések, képzések irányába tereli.

LMP
A felsőoktatásba kerülő hallgatók tudásszintjének növeléséhez a közoktatás színvonalának javításán keresztül vezet az út.
Másfelől nem lehet elvitatni a felsőoktatási intézményektől azt a jogot, hogy megválaszthassák saját hallgatóikat - ami re most az alapképzés vonatkozásában nincsen módjuk.
Az érettségi rendszer átalakítása egy sztenderd tudásmérő eszközzé üdvözlendő folyamat. Emiatt alkalmas a felsőoktatásba készülők rangsorolására is. E rangsor, valamint a jelentkező teljesítményéről rendelkezésre álló egyéb adatok a felsőoktatás jelentős többsége számára elegendő információt nyújtanak a hozzájuk jelentkező képességeiről. Ezt a döntést azonban bizonyosan nem segíti a különböző teljesítmény - adatok egyetlen pontszámmá sűrítése. Módot kell tehát adni az intézményeknek, hogy maguk alakíthassák ki szempontrendszerüket a kiválasztáshoz. Egyes szakterületeken pedig módot kell adni az alkalmassági vizsgák szélesebb körű alkalmazására. Azaz véget kell vetni a gyakorlatnak, amely a nagyon különböző felsőoktatási intézményeket egységes beiskolázási eljárásra kötelezi, nem hagyva módot saját szempontok érvényesítésére.

MDF
Véleményünk szerint a magyar felsőoktatás problémái mélyebben gyökereznek, mintsem azokat a felvételi és érettségi rendszer átszabásával meg lehetne oldani. Az MDF álláspontja, hogy nem adminisztratív eszközökkel kell megteremteni a felsőoktatásba kerülő hallgatók magas tudásszintjét, hanem a természetes szelekciós mechanizmusok előtérbe állításával. Javasoljuk a hallgatói státusok jelentős csökkenését, amely eleve magával hozná a felvett hallgatók tudásszintjének növekedését. Ezenkívül természetesen szükségesnek látunk korrekciókat a felvételi eljárásban. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben nagyobb jelentőséget kapjanak a műveltségi típusú felvételik mellett az alkalmassági típusú felvételik azokon a szakokon, amelyek ezt indokolják. A pedagógusképzést például különösen ilyennek látjuk.

MSZP
Bevezetjük, hogy diplomát adó képzésre csak a megfelelően felkészült fiatal jelentkezhessen egy vagy két emelt szintű érettségi vizsga letételével. Törvényi szabályozással, állami finanszírozással, akkreditációval és folyamatos ellenőrzéssel garantáljuk a felsőfokú képzésben is a folyamatosan jó minőségű oktatást, képzést. A hátrányos helyzetűek valódi esélyeit olyan programokkal kell meg teremteni, amely 18-19 éves korukra versenyképessé teszi őket szerencsésebben induló társaikkal. A felvételi minimum - pontszámok és az alapszakonként, szakirányonként azonos tantárgyból megkövetelt emelt szintű érettségi vizsga együttesen teremti meg a felsőfokú képzés megkezdésekor a stabil alapokat. Ez a követelmény vonatkozik a költségtérítéses hallgatókra is, hiszen az ő képzésük nem elkülönülten folyik. A bemeneti tantárgyi követelményeket a középiskolák képzéséhez illesztett sztenderdizált vizsgák letételével garantáljuk. A felvétel feltétele lesz a pályára való alkalmasság, amelyet jelentőségének megfelelően vizsgálnak a felső oktatási intézmények.