Választás 2010 - felsőoktatás
Finanszírozás
ASZ
VII. évf. 2-3. szám (2010. március)

Az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját kérdezte az Aktív Szemeszter, hogy a választások előtt képet adjon a felsőoktatás szereplőinek az őket érintő kérdésekben várható változásokról. A pártok öt, a felsőoktatással kapcsolatos, az utóbbi időben gyakran felmerülő kulcskérdésben fejtették ki véleményüket és terveiket, amelyeket külön, alfabetikus sorrendben, közlünk. A sokak számára váratlan módon országos listát állító Civil Mozgalom kidolgozott oktatási koncepciója a feltett öt kérdésből háromra tartalmazott válaszokat, két kérdés esetében a párt szerint nem párt-, inkább szakmapolitikai kérdésről van szó, így azokban nem kívánt állást foglalni.

Kíván-e változtatni a felsőoktatási intézmények finanszírozásán? Ha igen, miként tenné ezt?

Civil Mozgalom
Egy pártsemleges és független szakértői csoportnak kellene teljes körű információgyűjtés után javaslatot tennie a felsőoktatás szabályozásának módosítására. Meggyőződésünk, hogy a felesleges adminisztráció háttérbe szorításával, a felsőoktatáson élősködő állami és önkormányzati hivatalnokok drasztikus létszám csökkentésével jelentős változások érhetőek el, már rövid távon is. Az állami szféra egyéb részeinek deregulációs megtakarításaiból az oktatásba kell átcsoportosítani a szükséges forrásokat. A fejkvóta-támogatást csökkentő tényezőjeként a CM bevezetné az elhelyezkedési kvótát, egy olyan arányszámot, amely azt mutatja meg, hogy az intézményből kikerülő végzett hallgatók hány százaléka nem tud a diploma megszerzését követő első két évben végzettségének megfelelő munkában elhelyezkedni. A degresszív kvóta mértéke nem lineáris, a második évet követően el nem helyezkedő végzettek után a támogatási kvóta 50 százalék alá esik. Továbbá érdekeltséget kell teremteni abban is, hogy a végzett hallgatók tovább képzése és a piaci kapcsolatokhoz való alkalmazkodás ugyan olyan érdeke legyen az intézményeknek, mint maga az oktatási tevékenység.

Fidesz
Több olyan folyamat is zajlik, ami indokolttá teszi, hogy a felsőoktatás finanszírozását újra gondoljuk. Az egyik a demográfiai helyzet, ugyanis a kapacitások már ma is nagyobbak, mint ahány jelentkező van. A helyzetet súlyosbítják a ppp-beruházások. A finanszírozásnak kezelni kell ezt a helyzetet. Dönteni kell a kisebb intézmények jövőjéről. Vagy segítjük, hogy specializálódjanak, s az adott területen mesterképzést is képesek legyenek nyújtani, vagy elfogadjuk, hogy Eger, Szolnok, Nyíregyháza felsőoktatás nélkül marad. Ennek azonban komoly gazdasági vonzata van, hiszen sok helyen a legnagyobb foglalkoztató a felsőoktatás, és a hallgatók költése az egyik meghatározó motorja a város gazdaságának. Másrészt olyan finanszírozásra van szükség, ami a minőséget pártolja, a megfelelő hallgatókat, a megfelelő képzéseket. A finanszírozásból ugyanis ma a minőségelvűség éppúgy hiányzik, mint a normativitás.

Jobbik
1) A finanszírozás tekintetében a Jobbik szakokat és nem hallgatókat kíván finanszírozni. A szakok finanszírozása arányos a szak indítási és működési költségeivel. Az államilag támogatott helyek meghatározása mellett a költségtérítéses helyeket is meghatározzuk, hogy elkerülhető legyen, hogy a felsőoktatási intézmények bevételeiket a hallgatókból, az oktatás rovására érjék el.
2) Az intézmény saját bevétel re a hallgatók közvetlen oktatásával kapcsolatos tevékenységekért nem tehet szert.
3) Az intézmények finanszírozásának másik módja az intézmény oktatási színvonala, hatékonysága, tevékenysége alapján történik. A magas oktatási minőség anyagi támogatást élvez.
4) Az egyetemekhez kapcsolt kutatóintézeti címet és anyagi támogatást pályázati úton, valós kutatási eredmények és munka alapján kaphatnának az intézmények.
5) A finanszírozás kapcsán a megvalósulást és annak hatékonyságát, az oktató-kutató munkát ellenőrizzük.

LMP
Az elmúlt húsz év alatt egy hallgatóra vetítve negyedére csökkent a felsőoktatás támogatása. Ezért mindenképpen növelni szükséges a ráfordítások mértékét.
Belátható, hogy a jelenlegi korlátok között a költségvetésből eredő támogatást nem lehet jelentős mértékben növelni. Ezért - elsősorban a szabályozási korlátok oldásával és ösztönzők beépítésével - a jelenleginél jobban kell segíteni az intézményeket nem állami források további bevonásában, amelyet a másik oldalon azzal kell támogatni, hogy a magánvállalkozásokat érdekeltté tesszük a felsőoktatással való együttműködésben. Ezen - felül további források már csak a felsőfokú végzettség hozadékából részesülő családoktól vár hatók. A finanszírozás módjában megőrzendőnek tartjuk a támogatások célba juttatásának sokcsatornás mód ját, azonban egyre nagyobb teret kívánunk adni a szerződésalapú támogatási módnak. Ez nemcsak a tervezhetőséget javítja, de az elszámoltathatóságot és a felelősséget is növeli.

MDF
Első lépésben el kell választani a felsőoktatási intézmények külső és belső igazgatását. Az egyetemi szenátus kompetens maradna a szakmai és tanulmányi kérdésekben, a fenntartásról azonban bennfentes és belterjes önkormányzati egységek helyett az úgynevezett fenntartók tanácsának kell döntenie. A fenntartók tanácsa döntene minden stratégiai kérdésben, beleértve az intézmény méretét, szerkezetét, szer vezeti felépítését, valamint a rektor kinevezését is. Minden évben ez a testület hagyná jóvá a költségvetést, a pénzügyi tervet, és számon kérné annak végrehajtását is.
Ezzel egy időben meg kell szüntetni a felsőoktatási dolgozók közalkalmazotti státusát, és az oktatók fizetését a tudományos teljesítmény, valamint a hallgatók véleményezése alapján kell megállapítani. Mindemellett fel kell váltani a fejkvótaalapú finanszírozást egy fix összegű állami támogatással, amely függ az intézmények rangsorában elért helyezéstől. Végül ki kell mondani, hogy a minőségi felsőoktatáshoz elengedhetetlen a tandíj bevezetése, olyan feltételekkel, hogy a hallgatói esélyegyenlőség ne sérüljön.

MSZP
Olyan teljesítményösztönző rendszert fogunk bevezetni, amely a fiatalokat, valamint az intézményeket anyagilag is érdekeltté teszi a versenyképes képzésben. Ehhez kialakítunk egy "lépcsőzetes" rendszert, amelyben csak a legjobb teljesítményű hallgatók tartoznak az "államilag finanszírozott" körbe. Az így felszabaduló forrásokat a "költségtérítésesek" teljesítményéhez kötött támogatására lehet fordítani, ahogy csökken a teljesítmény, úgy nő a költségtérítés. A hallgatók - anyagi érdekeltségük miatt - ki fogják kényszeríteni az intézményekből a reális értékelést és a felvett kreditek teljesíthetőségét.
A felsőoktatási intézmények oktatási állai támogatását a hallgatói létszámok helyett a hallgatók által felvett azon kreditek alapján fogjuk meghatározni, amelyekhez az intézmény a feltételeket biztosítja. Hallgatók esetében az állami támogatást nem „fél évekhez”, hanem a felvett és teljesített kreditekhez fogjuk kötni.