Választás 2010 - felsőoktatás
Bologna
ASZ
VII. évf. 2-3. szám (2010. március)

Az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját kérdezte az Aktív Szemeszter, hogy a választások előtt képet adjon a felsőoktatás szereplőinek az őket érintő kérdésekben várható változásokról. A pártok öt, a felsőoktatással kapcsolatos, az utóbbi időben gyakran felmerülő kulcskérdésben fejtették ki véleményüket és terveiket, amelyeket külön, alfabetikus sorrendben, közlünk. A sokak számára váratlan módon országos listát állító Civil Mozgalom kidolgozott oktatási koncepciója a feltett öt kérdésből háromra tartalmazott válaszokat, két kérdés esetében a párt szerint nem párt-, inkább szakmapolitikai kérdésről van szó, így azokban nem kívánt állást foglalni.

Kíván-e markánsabb változásokat eszközölni a bolognai rendszer mai gyakorlatában? Léteznek-e olyan finomhangolások, amelyeket központi irányítással, nem szakterületi döntéssel kíván megvalósítani?

Civil Mozgalom
A „bolognait túlfőztük”. Azt gondoljuk, hogy a bolognai folyamat nem kőbe vésett rendszer, az előző évek felülvizsgálatai alapján hozzá kell igazítani a nemzeti elvárásainkhoz. Ahol szükséges, ott módosítani kell, például a tanárképzésben, ahol az 5 és fél éves képzési-gyakornoki időtartam nem tartható fenn. Ahol szükséges és indokolt, el kell törölni a kétlépcsős rendszert.

Fidesz
A bolognai rendszer válasz a tömegesedő felsőoktatásra, éppen ezért a csatlakozás szükségessége nem volt kérdéses, a bevezetés azonban átgondolatlanul történt. Nem volt idő a programok minőségi kidolgozására, a valódi kontrollt jelentő akkreditációra. Ráadásul a bevezetést megelőzően választ kellett volna adni olyan alapkérdésekre is, mint a szabad bölcsészképzés vagy a tanárképzés helyzete, illetve az alapdiploma munkaerő-piaci megítélése.
Éppen ezért sürgősen át kell tekinteni az akkreditációt, illetve más, a felsőoktatás minőségét garantálni hivatott szabályozási elem hatékonyságát; újra kell gondolni, mely képzések esetében lenne szerencsés visszatérni az osztatlan képzéshez, illetve van-e olyan képzés, ahol megfontolható lenne a kétciklusú képzésre való áttérés.Előbbire példa a pedagógusképzés, utóbbira a jogászképzés. Végül sürgősen meg kell vizsgálni a gazdaság reakcióját az alapdiplomára. Az eredményeknek megfelelően pedig újra kell gondolni a mesterképzés esetleges bővítését.

Jobbik
1) A bolognai rendszer legfontosabb problémái:
a) az egyetemi képzés színvonalát rontja, mert az elméleti alapképzés idejét csökkenti,
b) az oktatást tömegcikké formálja, mert szinte mindenkit valamilyen felsőoktatási rendszerbe terel,
c) önálló munkára és gondolkozásra csak korlátozott mértékben képes, irányítható diplomás réteget hoz létre (BA), és kisebb ismerethalmazzal rendelkező mesterfokozatú diplomásokat képez, mint a duális rendszerű egyetemi végzettséggel rendelkezők voltak.
2) A Jobbik megszünteti a bolognai rendszert, és helyébe visszaállítja a 10 féléves egyetemi és a 8 féléves főiskolai képzéseket.
3) A Jobbik a képzéseket szigorú akkreditáció után engedélyezi csak, azok tartalmát és az oktatókat szigorú tanfelügyeleti rendszerrel ellenőrzi. Hiányosságok esetén - bizonyos idő elteltével - a szak újabb indításának lehetőségét a hallgatók védelmében visszavonja.

LMP
A képzési szerkezet vonatkozásában ma még nem lehet kialakult gyakorlatról beszélni, csak éppen létrejövő első meg oldásról, éppen ezért még nem szabad azok visszaalakításáról gondolkodni.
Másfelől a képzések alakítása a felsőoktatás feladata, azaz nem támogatjuk a központi -politikai, kormányzati- beavatkozást.Programunkban amellett érvelünk, hogy a jelenlegi magyar felsőoktatás gyengeségeinek egyik fő oka a központi szabályozás túlzott mértéke. Ugyanakkor álláspontunk szerint támogatni, ösztönözni érdemes a felsőoktatási intézményeket a kialakuló ciklusos képzési rendszer kiteljesítésében, a kisebb-nagyobb hibák korrekciójában. Egy, a nemzetközi felsőoktatási térben szokásos szerkezettel harmonizáló hazai képzési szerkezet mi - nőségjavító versenyhelyzetet teremt, jobb tanulási lehetőségeket biztosít a magyar hallgatóknak külföldön, és érthetőbbé, jobban megítélhetővé teszi a magyar felsőoktatást a nemzetközi porondon.

MDF
Az MDF álláspontja, hogy a bolognai rendszer bizonyos elemeit pont a szakmaiság jegyében felül kell vizsgálni.Az osztott és osztatlan képzések tekintetében ki kell emelni a pedagógusképzést, amely véleményünk szerint hatékonyabb volna az osztatlan képzés keretei között. Ez az intézkedés a jelenlegi európai gyakorlattal is összhangban volna. Ettől függetlenül alapvetően helyesnek tartjuk a bolognai rendszert,azonban vannak olyan képzési területek, amelyek egységes képzést igényelnek. Ilyen a jogász- és az orvos képzés mellett a pedagógusképzés is.

MSZP
Egyenlő esélyeket és ugyan akkor versenyhelyzetet kívánunk teremteni valamennyi felsőoktatási intézmény számára. Szakmacsoportonként felülvizsgáljuk a bolognai rendszerre való áttérés tapasztalatait, és elvégezzük a szükséges korrekciókat.A most bevezetendő kutatóegyetemi minősítéshez belső átcsoportosításokkal és hazai, nemzetközi K + F + I-források feltárásával biztosítjuk a megfelelő feltételeket. A felsőoktatási intézményekkel megkötött hároméves fenntartói megállapodások értékelése után egységesíteni kívánjuk az intézményekben alkalmazható teljesítménykövetelményeket. A vállalt intézményi kötelezettségek teljesítését működőképes monitoring rendszerrel fogjuk ellenőrizni.
Meg fogjuk találni a demográfiai okok miatt feleslegessé váló felsőoktatási kapacitások leépítésének azt az útját, amely minőségi javulást is eredményez, s egyúttal a képzési struktúrát közelíti a munkaerőpiac igényeihez.