Merre nyíljon a kassza?
Újabb javaslatok a felsőoktatás finanszírozásában
Szabó Móni
V. évf. 1. szám (2008. február)

Ismét előkerültek a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatosan új javaslatok. Felvetődött, hogy az államnak kizárólag az általa fenntartott intézményekben lenne feladata képzéseket finanszírozni. A magánintézmények túlnyomó többségében most lehet államilag finanszírozott képzéseken is tanulni, így a javaslat sokukat érintheti, ha valóban foglalkoznak vele.

A tavalyi felvételi volt az első, amikor már nemcsak a hallgatókért, hanem az állami finanszírozású helyekért is meg kellett küzdeni az intézményeknek, ugyanis az első helyes jelentkezők és felvételi pontszámuk alapján határozták meg, hogy mennyi államilag támogatott diákot vehet fel egy intézmény.

A magánintézmények nem így gondolják
A bolognai rendszer bevezetésének hatására úgynevezett uniformizált szakok jöttek létre, azaz országszerte több egyetemen és főiskolán is lehetőségük van a leendő hallgatóknak ugyanazon szak elvégzésére.
Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora szerint a felsőoktatás előremutató fejlődése éppen a versenyképesség lesz, az, hogy az intézmények a hallgatókért hogy versenyeznek, mit kínálnak, megtalálják-e specialitásaikat. Ez a szakokon belüli szakiránykínálattal érhető el, illetve azzal, hogyan reagálnak a környezetükben keletkező igényekre. "Mivel az állami intézmények esetében a finanszírozás nem ebből jön, hanem az állami zsebből, azon gondolkodnak, hogy lehet érdeket érvényesíteni, hogy lehet fejni az állami kasszát, és jönnek ezek az ötletek, hogy magánintézményekbe hallgató ne mehessen állami finanszírozással." A rektor véleménye szerint minden hallgatónak joga van ahhoz, hogyha egy magániskolában találja meg a jó kínálatot, akkor mehessen oda államilag finanszírozott keretek között is.

Tisztább képet akarnak kapni
"Ketté kellene választani a felsőoktatási intézményeket aszerint, hogy a finanszírozásuk miként történik" - mondta Gáti József, a Budapesti Műszaki Főiskola kancellárja az Aktív Szemeszternek. Szerinte erre azért van szükség, mert az állami intézmények esetében az állam mint megrendelő lép fel, míg minden más esetben vállalkozások keretében indítják a képzéseket. A kancellár felteszi a kérdést, hogy egyéb, például OKJ-s tanfolyamokat, melyeket különböző vállalkozások indítanak, akkor miért nem támogatja az állam hasonlóan, mint a felsőoktatási képzéseket? Hiszen azokat gazdasági érdekből indítják a vállalkozások, akárcsak a magánintézmények esetében. Gáti hozzátette, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a magániskolákban jellemzően olyan szakokat indítanak, amelyek jól eladhatók, pl. gazdasági jellegű képzések. A kancellár úgy nyilatkozott, a kettéválasztással tiszta kép alakulhatna ki a felsőoktatásban, hiszen az állami megrendeléseken alapuló állami intézményeknek több forrás jutna, mint amennyi most van.