Hirdetés

Közösen az informatikáért

Az Óbudai Egyetem (ÓE) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a több mint 10 éve folyó közös munka folytatására stratégiai megállapodást kötött. Az együttműködési szerződést dr. Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke és dr. Réger Mihály, az ÓE rektora 2016. július 27-én írta alá. A szervezetek részéről a fő cél az eddigi munka folytatása és a munkakörülmények zavartalan biztosítása, valamint az eddig létrehozott tudás rendszerezése és fejlesztése.

 

 

 

 

A közös munka két területre fókuszál.

 

Az első a hazai informatikai történet ápolása, feldolgozása és terjesztése. Az NJSZT az informatika történeti muzeális gyűjtemény fenntartása és fejlesztése mellett az Informatikatörténeti Fórum (iTF) szakosztályának vezetésével egy úgynevezett informatikatörténeti adattárat (iTA) hoz létre. A csapat üléseinek és a projekttitkári feladatok ellátására az Óbudai Egyetem biztosítja a helyszínt, míg a költségeket az NJSZT viseli. A várható eredmények a megállapodástól magukban foglalják: az informatikatörténeti értékmentésben való vezető szerep vállalását Magyarországon, a szakma történetének megőrzését fontosnak tartó közösség fejlesztését, az informatikai szakma tanulságos történetének rendezett adattárban való megőrzését. A szakmatörténet feldolgozásában és megőrzésben az ÓE és az NJSZT szerepvállalása példamutató üzenetet közvetíthet más szakmai szervezetek és az utókor számára.

 

 

 

 

A második fókuszterület az érzékszervi fogyatékkal élők informatikai felzárkóztatása. Speciális informatikai felzárkóztató program indult 2001-ben, melynek elsődleges célja az informatikai írástudás elősegítése a látáskorlátozott és halláskorlátozott emberek számára. A cél a Magyarországon egyedülálló térítésmentes képzési program fenntartása, ami nagy segítséget jelent a célközösség informatikai jártasságának fejlesztésében és munkába állási esélyeinek növelésében. Ez a példamutató program hazai és nemzetközi szinten már eddig is elismerést hozott az együttműködőknek. A 2001 óta rendszeresen folyó tanfolyamokon eddig 411 hallgató vett részt a következő megoszlásban: 216 látássérült, 188 hallássérült, és hét siket-vak hallgató. A tanfolyamok segítségével 191 hallgató szerzett teljes körű és 96 hallgató ECDL Start-bizonyítványt. Egyes ECDL-témakörökből (az úgynevezett modulokból) eddig 68 hallgató vizsgázott sikerrel. Jelenleg a tanfolyamokra 41 hallássérült és 20 látássérült hallgató jár.

12 milliárd forint az Új Nemzeti Kiválósági Programra

Jövőre hatszorosára nő az Új Nemzeti Kiválósági Programra (ÚNPK) fordítható keret – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Farkas Gergely jobbikos képviselő írásbeli kérdésére reagálva.

 

 

 

 

 

Rétvári Bence az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kiemelte: a program céljaira csaknem 12 milliárd forintot terveztek a 2017-es költségvetésbe, így az idei évhez képest hatszor több ösztöndíj adományozása várható. 2016-ban a tervek szerint mintegy 800–1000 ember támogatását, 2017-ben pedig hozzávetőlegesen 5000–6000 fő támogatását tudja biztosítani a program.

 

Az államtitkár ismertetése szerint a támogatási összegek tekintetében a meghatározott ösztöndíjakat megfelelőnek tartják, hasonló ösztöndíj-konstrukciókkal összevetve a támogatás mértéke rendkívül előnyös a pályázók számára.

 

Kitért arra is, hogy a minőségi mutatók alapján az intézmények támogatási kereteinek nagysága eltérő, így egyes intézmények több, más intézmények kevesebb ösztöndíjas helyre jogosultak. Jelezte: az ÚNKP egyszerre tartalmazza az egyéni és az intézményi kiválóság támogatási rendszerének elemeit.

 

A személyi ösztöndíjon felül ugyanis az összeg negyven százalékának megfelelő támogatást biztosítanak a felsőoktatási intézmény számára, amely az ösztöndíjas támogatott kutatásának költségeire, valamint a felsőoktatási intézmény általános költségeinek (kutatással összefüggő intézményi működési költségek, lebonyolítási költségek) fedezetére fordítható. Az intézményi támogatás biztosításával az egyetem érdekeltté válik abban, hogy minél több tehetséges hallgató tanuljon az intézményben és ezek közül mind többet ösztönözzön nagyobb teljesítményre, illetve arra, hogy minél több kiváló oktató-kutatót alkalmazzon – közölte Rétvári Bence.

 

Az érintett szakmai szervezetetek bevonásával az ösztöndíjprogram első évének tapasztalatait összegzi a minisztérium, ahol és amennyiben indokolt, a következő évre vonatkozó pályázati forduló szakmai- és eljárásrendi elemein ezek alapján változtatni fognak – jelezte az államtitkár.

 

 

(Forrás: MTI)

Magyarországon tartanák a fiatal kutatókat

A kormány dolgozik azon, hogy minél több fiatal kutatót tudjon Magyarországon tartani, ahogyan a felsőoktatási dolgozók további illetményemelésének kidolgozása is folyamatban van – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár augusztus 25-én Szegeden, a fizikusok vándorgyűlésén. Az államtitkár a Beilleszkedés és visszailleszkedés a magyar tudomány intézményrendszerébe elnevezésű tudománypolitikai fórumon kiemelte, hogy a kormány célja innovációs központtá alakítani Magyarországot.

 

 

 


Jelenleg a kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) ráfordítások több mint felét a nagyvállalati szektor adja, a felsőoktatás K+F+I-költsége stagnált az elmúlt években. Ezen változtatni kell, tartósan be kell építeni a költségvetésbe – mondta az államtitkár. Kifejtette: kutatói utánpótlásban „nem állunk jól”, a doktori iskolákba beiratkozottak 23 százaléka szerez csak tudományos fokozatot; és túl sok az önálló doktori iskola. A problémák között említette, hogy a magyar egyetemeknek kevés bevétele származik közvetlen K+F+I-forrásból, ráadásul a forrásfelhasználás hatásfoka sem jó.


A kormány több módon próbálja segíteni, hogy az oktatási intézmények és a vállalati szféra együtt tudjon működni – fejtette ki. Bevezették német mintára a mesteroktató kategóriát. Ennek lényege, hogy az egyetemeken olyan ember is taníthasson, akinek ugyan nincs tudományos fokozata, de van hosszú, vállalati szférában szerzett gyakorlati tudása.

 

Idén három helyen, Kisvárdán, Hatvanban és Siófokon elindították az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat. Az új forma lényege, hogy egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó. „Úgy tűnik, van létjogosultsága ezeknek az intézeteknek” – fogalmazott Palkovics László.


Az államtitkár a duális képzést is sikeresnek nevezte, mint mondta, tavaly 200 vállalat 500 hallgatót vett fel; idén már háromezer helyet hirdettek meg a vállalatok, ezekre tízezer hallgató jelentkezett. Hozzátette: a felsőoktatási törvényt is módosították annak érdekében, hogy az oktatási intézmények könnyebben „vállalkozóvá válhassanak”, azaz tudjanak a vállalati szférától érkező megrendeléseket teljesíteni.


Az oktatási államtitkár elmondta: átalakították a doktori képzést is, nőtt a képzés hossza és növelték az előírt kreditek számát, de emelkedett az ösztöndíj mértéke is. Az ösztöndíjemelésnek még nincs vége, és most dolgoznak a felsőoktatásban dolgozók illetményemelésének második szakaszán is – hangsúlyozta.


Kifejtette: a cél az, hogy a jelenlegi mintegy 38 ezerről 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma. Elindítják az Új Nemzeti Kiválóság Programot is azzal a céllal, hogy itthon tartsák a fiatal hallgatókat; az ösztöndíjra idén 2,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Elmondta: a 2014–2020-as uniós programozási időszakban tudományos kutatásokra és infrastruktúrafejlesztésre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből intézményfejlesztésre 20 milliárd forintot már meghirdettek. Tudományos utánpótlásra 9,4 milliárdot lehet fordítani, nemzetköziesítést előmozdító egyéb tematikus támogatásként 15,4 milliárdos keret áll rendelkezésre.

 

Palkovics László a fórumon kijelentette: azoknak a Lendület-csoportoknak, amelyeknek idén lejár a támogatása, de az oktatási intézmények javasolják a programok folytatását, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jövő évben – az intézmény költségvetésébe beépítve – biztosítja a forrást.

 

Az augusztus 24. és 27. között zajló Fizikus Vándorgyűlés a magyar fizikusközösség háromévente rendezett országos találkozója, amelyen háromszáznál több kutató, fizikatanár és egyetemi hallgató vesz részt – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A vándorgyűlés első napján Dombi József, a szegedi fizika legendás alakja, a hazai fizikusok doyenje vette át a Marx György Felsőoktatási Életműdíjat. Kiemelt téma volt a magyar tudomány évtizedek óta egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása, a szegedi lézerközpont. Az Európai Unió kiemelt tudományos fejlesztése három országban párhuzamosan valósul meg. A Szeged határában épülő Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás 2018-ban induló tudományos programját nemzetközi csapat tervezi és valósítja meg, a munkában a magyarországi és szegedi fizikusok meghatározó szerepet vállaltak. Az augusztus 26-ai zárónapon a szervezők a vendéglátó város lakosságának figyelmét is szeretnék a fizikára irányítani egy nyilvános panelvitával, amelyet Energiánk és környezetünk címmel tartanak.

 

(Forrás: MTI)

Felsőoktatásunk a változó világban

A felsőoktatásnak tudnia kell alkalmazkodni a változó világhoz, egyszerre kell alkalmazkodnia a munkaerő-piaci, a gazdasági igényekhez és a kutatás-fejlesztés-innováció kihívásaihoz – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 235. tanévnyitó ünnepségén, szeptember 1-jén.

 

 

 

 

A tárcavezető köszöntőjében az elmúlt években elért magyar gazdasági eredményekről beszélve kiemelte: ezek a sikerek kellenek ahhoz, hogy a gazdaság eredményesen vehessen részt a negyedik ipari forradalomnak nevezett új korszakban. Óriási változások előtt állunk, az innováció által vezérelt gazdaságra kell átállni, és a kormány is ki akarja venni a részét az ehhez szükséges munkából – tette hozzá.

 

Varga Mihály kijelentette: az egyetemek teremtik meg az alapját Magyarország hosszú távú stabil gazdasági növekedésének és társadalmi fejlődésének. A miniszter kifejtette: alig hat éve Magyarország egy lefelé tartó spirálban volt, de ekkor hozzáláttak az átalakításhoz, és ennek a munkának mind részesei voltunk. Most megnyílnak a lehetőségek, amelyekre vártunk, hiszen a gazdaság nő, az ország visszazárkózott arra a közép-európai növekedési pályára, ahol korábban volt – mutatott rá.

 

Mint mondta: az ipar teljesítménye egyre nagyobb mértékben támogatja a gazdasági növekedést. Nem a hitelfelvétel táplálja a gazdasági növekedést, hanem úgy sikerült elérni a növekedést, hogy közben törlesztettük az adósságállományunkat – magyarázta. Hozzátette: mindemellett 26 éve nem dolgoztak az országban annyian, mint most. Varga Mihály közölte: összességében növekszik a gazdaság, évtizedek adósságát csökkentettük, tartósan alacsony az infláció, emelkedik a minimálbér és az átlagbér, folyamatosan nőnek a reálbérek, így javulnak a megélhetés körülményei. Úgy látja, ezek a sikerek lehetővé teszik, hogy beléphessünk az új korszakba. Világméretű a verseny, időben kell tehát lépnünk – vélte.

 

A tárcavezető szerint, ha a magyar gazdaság átáll a digitalizációra, a munkahelyek tíz százaléka szűnhet meg, és erre fel kell készülni, számolni kell a következményekkel. A kihívás és a feladat a hozzáadott érték növelése a következő években – mondta, arra kérve a hallgatókat, hogy legyenek partnerek a válaszok megtalálásában a kihívásokra.

 

Habsburg György főherceg, az egyetem elődintézményének létrehozását kezdeményező József nádor leszármazottja beszédében felidézte: II. József rendeletével állították fel az egyetemet 1782-ben, a műszaki oktatás első magyar intézményeként. Az alapítás óta a most kezdődő tanév a 235., és erre a hosszú történelemre mind joggal lehetünk büszkék – vélekedett. A főherceg sikeres tanévet, mindenkinek a kitűzött célok elérését kívánva bejelentette a 2016-17-es tanév megnyitását.

 

Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: az intézmény a hazai műszaki felsőoktatás zászlóshajója, felelősséggel látja el küldetését. Stratégiai fontosságú felsőoktatási intézmény, amely meghatározó mértékben járult hozzá a magyar ipar és gazdaság fejlettségének eléréséhez, és erre törekszik a jövőben is – mondta.

 

A rektor közölte: összességében tartották a felvett hallgatók számát, és a felvételi ponthatárok tekintetében is tartották az egyetemhez méltó szintet. A világon mindenhol elismerik és keresik az itt végzetteket – tette hozzá.

 

(Forrás: MTI)

A pedagógusoknak megbecsülést hoz az új tanév

Idén szeptembertől 3,5 százalékkal nőnek a pedagógusbérek az életpálya alapján, ami a szolgálati idő szerint 3-15 ezer forintos emelést jelent, és a kormány idén 38 milliárd forintot fordít erre a célra – mondta az oktatásért felelős államtitkár a tanévkezdés alkalmából az MTI-nek adott interjúban. Beszélt arról is, hogy a szeptember 1-jei becsengetésre a tankönyvek 99 százaléka megérkezett az iskolákba. 

 

 

 

 

Palkovics László kifejtette: a pedagógusbéreket 2013 óta folyamatosan emelik, jövő szeptembertől további 45 milliárdot különítenek el a 175 ezer pedagógus bérének növelésére, azaz 2013-tól számítva összesen 323 milliárdos pluszforrást fordít a kabinet a keresetek bővítésére, és ezzel 50 százalékos növelés valósulhat majd meg a program végére. Az oktatásért felelős államtitkár példaként említette, hogy 2013-ban egy pályakezdő, főiskolai végzettséggel bíró pedagógus 122 ezer forintot keresett, jövő szeptemberben 183 ezer forinttal számolhat. Egy 20 év gyakorlattal, pedagógus I. fokozatban lévő, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus keresete 173 ezer forintról 305 ezer forintra nő. Ilyen mértékű béremelés eddig a magyar társadalom egyetlen rétegénél sem valósulhatott meg – állapította meg Palkovics László. Rámutatott: az oktatás kiemelten fontos területe a magyar társadalomnak, és ezt ezzel is szeretnék kifejezni.

 

Az államtitkár az oktató-nevelő munkát segítőkről szólva elmondta: idén kétszer 35 ezer forintos juttatásban részesülnek, jövő januártól pedig átlagosan 10 százalékos béremelés várható. Ebből hét százalékot mindenki megkap, a fennmaradó három százalékról az intézményvezetők döntenek majd. A költségvetés jelen pillanatban ezt tette lehetővé – jelezte. Megjegyezte: az oktatás-nevelést segítők iskolában betöltött pozíciója igen fontos, szeretnék áttekinteni az egész rendszert, a számukat milyen módon kell növelni, és azt is, ehhez milyen bérezés jár. Az már megvalósult a változtatások közül, hogy aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, bekerült a pedagógus-életpályába.

 

Palkovics László közlése szerint a tanévkezdésre a tankönyvek 99 százaléka megérkezett az iskolákba. Nyilván vannak hibás rendelések, ezeknél utószállítás várható. Emlékeztetett, hogy a tankönyveket a diákok kétharmada ingyenesen kapja. Célként jelölte meg, hogy az alanyi jogú ingyenességet kiterjesszék, jelenleg folynak a számítások erről. Az államtitkár elképzelhetőnek tartotta, hogy nem csupán egy évfolyammal bővül ez a kör, hanem ötödik felett „lényegesen felette lévő osztályig”. Az oktatásért felelős államtitkár kitért arra is, hogy jelentősen nőnek a szociális étkeztetésre fordított források. Soha ennyi gyermek nem étkezett még ingyen az iskolákban és ez a kormánynak nagyon fontos eredménye – mutatott rá.

 

Palkovics László szólt arról is, lehetőséget teremtettek arra, hogy szeptember 1-jétől a tanárok lényegesen nagyobb, az eddigi 10 százalék helyett akár 20-35 százalékkal térhessenek el a kerettantervekben leírtaktól. Jelezte: a tanárokra bízzák azt, melyek azok a részek, amelyet esetleg nem akarnak vagy tartanak célszerűnek megtanítani. Az OFI honlapjára útmutatóként mintegy 380 javaslat került ki segítségül – jelezte. Az óraszámokat ilyen rövid idő alatt még nem lehetett csökkenteni, de az új nemzeti alaptantervnél nagyon fontos szempont lesz, hogy a gyerekek óraszáma is kisebb legyen. Az nonszensz, hogy egy elsős kisdiáknak hat órája van egy nap – közölte.

 

Jelezte: a pedagógusok felé nemcsak az anyagi, hanem a szakmai megbecsülést is fontosnak tartják, ezért a Köznevelési Kerekasztal eddigi eredményeinek megfelelően csökkentik a pedagógusok terheit,  nagyobb szabadságuk lesz, és természetesen idén is szeretnék, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, mellyel egy jobb, versenyképesebb oktatást tudnak biztosítani. A Köznevelési Kerekasztal folytatja munkáját, ülését várhatóan szeptember második felében hívják össze. A tervek között szerepel, hogy a testület rendelettel megerősített formában folytatja majd tevékenységét.

 

A szakképzés átalakításáról kiemelte: ha megnézik, hogy az egyes képzési típusokat milyen arányban választották a diákok, nincs változás az előző évekhez képest. A diákok mintegy 35-40 százaléka gimnáziumokban, 35 százaléka szakgimnáziumban, és 20-25 százaléka szakközépiskolában tanul majd. Generálisan nagyobb az iskolák kapacitása, mint ahogy gyerekekkel fel lehetne tölteni. Az üres helyeknek demográfiai oka van – rögzítette. Palkovics László ugyanakkor arra számít, hogy az arányok jövőre változhatnak, a szakgimnáziumok ugyanis nagyon jó intézménytípusok. Három célnak felelnek meg, felkészítenek az érettségire, adott esetben a továbbtanulásra és négy év után szakmát adnak a diákok kezébe.


Nincs semmilyen óraszámváltozás, a közismereti tárgyakat ugyanolyan óraszámban tanulják a diákok, mint gimnáziumban – jegyezte meg. A választott szakmához kapcsolódó tárgyakból – például vegyészet esetén kémiából – és még egy természettudományos tárgyból emelt szintű felkészítés lesz. Kitért arra is, hogy kilencedik osztályban jelenik meg újdonságként a komplex természettudományos tárgy oktatása. Itt nem alapdiszciplínákat tanítanak, hanem a természettudományos jelenségeket szeretnék bemutatni.

 

Álságosak azok a megjegyzések, hogy nincs tanterv, tankönyv. A tantárgyhoz semmilyen követelmény nem kapcsolódik, nem kell belőle érettségit tenni, más tárgy nem épül rá. A tanítását segítendő az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán külön felületet hoztak létre, ahová témánként fel lehet majd tölteni tananyagot, leírásokat, kísérleteket. A tanárok ebből azt választhatják ki, amit fontosnak tartanak. Az államtitkár azt mondta, bízik a pedagógusokban, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé állnak, és együtt tudják a tárgyat fejleszteni. Ez az iskolai innováció remek példája lehet – tette hozzá.

 

(Forrás és fotó: MTI)

Palkovics László: jó úton halad a felsőoktatás átalakítása

Az oktatásért felelős államtitkár szerint a felsőoktatás átalakításának eddigi eredményei azt jelzik, hogy jó úton haladnak. Palkovics László a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanévnyitó ünnepségén szeptember 2-án a fővárosban kiemelte: a második tanév kezdődik abban a felsőoktatási rendszerben, amelyet 2014-ben kezdtek kialakítani. Az eddigi eredmények azt jelzik, hogy jó úton haladnak – hangoztatta.



 

 

Az egyik legfontosabb előrelépésnek azt tartotta, hogy a tanulni vágyó fiatalok bizalma megerősödött a felsőoktatás iránt, idén öt százalékkal többen nyújtottak be felvételi kérelmet, mint tavaly. Eközben a 18-19 évesek száma közel háromezerrel kevesebb, mint korábban – jegyezte meg. Kiemelte: a diákok sokkal világosabban látják, melyik intézménynek mi az erőssége, melyik szakot, hol érdemes tanulni.

 

Palkovics László beszélt arról is, hogy keresni kell a további együttműködési lehetőségeket a felsőoktatási intézmények között, amely a teljes magyar felsőoktatás és az adott intézmény esetében is jelenti a hatékonyság és a versenyképesség további növekedését is.

 

Az oktatási államtitkár szerint 2020-ra 15-20 százalékkal több hallgatónak kellene végezni ahhoz, hogy a piaci elvárásokat ki tudják elégíteni. Szükség van tehát arra, hogy a hallgatók ne csak elkezdjék a tanulmányaikat, hanem minél többen sikeresen is fejezzék be, hiszen a magas hozzáadott értékű hazai termelés magasan kvalifikált fiatalokat kíván – rögzítette.

 

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a felsőoktatási intézmények adósságállománya az elmúlt másfél évben lényegében megszűnt, amiért köszönet jár a rektoroknak és a kancellároknak. Hozzátette: a felsőoktatásban 2017-18-ban további 5-5 százalékos garantált béremelés követi az idei növekményt. Az átalakítások tovább folytatódnak, és további jelentős béremelést szeretnének biztosítani a felsőoktatásban dolgozók számára – jelezte. Kitért a Corvinus korábbi gazdálkodási nehézségeire, majd hozzátette: 2015-re az intézmény adósságállománya megszűnt, és mára az egyetem  jelentős fejlesztési forrásokkal rendelkezik, és saját fejlesztéseket valósít meg.
    

Lánczi András, a BCE rektora – aki az ünnepség elején vette át az intézményvezetői láncot – arról beszélt, hogy Magyarország egyik legmegbecsültebb egyeteme a Corvinus, amely lassan százéves múltra tekint vissza. Hozzátette: a magyar gazdasági és politikai elit jelentős része erről az egyetemről került ki az elmúlt fél évszázadban. Rögzítette: az egyetemről egyre inkább kétnyelvű intézményről érdemes gondolkodni.
 

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója kiemelte: egy jó egyetemnek az a szerepe, hogy jól felkészítse a hallgatókat a jövő különböző kihívásaira. Egy jó egyetem visszatükrözi, amit a világról gondolnak, a jövő egyeteme is ilyen lesz, a sikereikből, világlátásukból, kíváncsiságukból építkezik – mutatott rá. Kitért arra, hogy a digitális képességek fejlesztése az egyetemeken is rendkívül fontos.

 

(Forrás: MTI)

Ösztöndíjprogramot hirdet a Diákhitel Központ

Ösztöndíjprogramot hirdet a Diákhitel Központ, a juttatásra minden olyan 40 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemista, főiskolás jelentkezhet, akinek hatályos diákhitel-szerződése van.

 

 

 

 

A Diákhitel Központ szeptember 5-én az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelentkezés feltétele többek között az is, hogy az adott hallgatónak legyen már legalább két lezárt féléve. Nyelvvizsgák, kutatói munka, közéleti tevékenység és sport eredmény plusz pontokat hozhat. A 14 győztes pályázó egy tanéven keresztül havi 70 ezer forintot kap.

 

A most útjára indított ösztöndíj program célja kifejezetten a diákhitellel rendelkező egyetemi, főiskolai hallgatók ösztöndíjjal történő támogatása a 2016/2017-es tanév alatt (két egymást követő tanulmányi félévben, azaz 10 hónap időtartamban). A havi 70 ezer forintos ösztöndíj hozzájárulhat ahhoz, hogy a jó képességű és szorgalmas diákok kizárólag a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni vagy akár előtörleszthessék diákhitelüket – írták.  

 

Az általános pályázati feltételek között szerepel még a magyar állampolgárság, illetve az előző két lezárt félévben a legalább 4,00-es súlyozott tanulmányi átlag is. Az érvényes pályázathoz be kell nyújtani egy bemutatkozó levelet, a felsőoktatási intézmény által kitöltött hallgatói jogviszony igazolását az előző két tanulmányi félévről, a diákhitel szerződésének szerződésszámát (Diákhitel1 vagy Diákhitel2), a tanulmányi átlagot igazoló index-másolatot, illetve a plusz pontokat igazoló dokumentumokat.

 

A formai szempontok alapján előszűrt érvényes pályázatokat egy háromtagú szakmai bizottság, a diákhitel szakmai grémium értékeli, és javaslatot tesz a nyertes pályázókra az objektivitást szem előtt tartó értékelési szempontrendszer alapján. A grémium tagjai: Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja, Szvetelszky Zsuzsanna, szociálpszichológus és Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.
 

A Diákhitel Központ szeptember 26-ig várja a hallgatók jelentkezését az ösztöndíj programra. Részletek a http://www.diakhitel.hu/diakhitel-koezpont/sajtoszoba/palyazataink oldalon találhatók.

 

 

(Forrás: MTI)

 

(Fotó: FreeDigitalPhotos.net)

Partnereink









AKTÍV SZEMESZTER
országos felsőoktatási magazin

Megjelenik havonta az egyetemi és főiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan

Online Megjelenés:
www.szemeszter.hu

Kiadja: a MESE Kommunikációs Kft.
Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője.

Szerkeszti a szerkesztőbizottság

Lapterv és tördelés:
Shortcut design

ISSN: 1786-0253
Terjeszti: MESE Kommunikációs Kft.

Értékesítés:
Shortcut Communications Kft.
Tibenszky Móni Lisa
ügyfélkapcsolati igazgató
E-mail: monilisa@shortcut.hu
www.shortcut.hu