Csökken az esély, nő a teher
A felsőoktatási felvételi eljárás buktatói: önköltség és hallgatói létszám
A legtöbb felsőoktatási intézmény előzetes számításai alapján az önköltség összege meg fog felelni a tavalyi költségtérítés mértékének. A keretszámok drasztikus csökkentése szinte minden intézmény szakjait érinti, ám a "reform" legnagyobb vesztesei a gazdaságtudományi és jogász-, valamint a bölcsész- és társadalomtudományi képzést nyújtó egyetemek, főiskolák. Az oktatási államtitkárság szerint a pontos, szakonkénti önköltségi összegeket és létszámokat január közepén tudhatják meg a jelentkezők, akiknek így mindössze három hetük lesz arra, hogy eldöntsék: mely intézménybe, szakra adják be jelentkezésüket.

Vélemények a hazai helyzetről
Értékelnek a doktoranduszok és a rezidensek

"Ami zenélés közben történik velem, az valami egészen más"
Interjú Harcsa Veronikával zenéről, tervekről, pályaválasztásról
Az ország dzsesszénekesnőként ismeri, mégsem csak a Zeneművészeti kerül szóba, amikor a hallgatói éveiről beszélgetünk. Harcsa Veronika ugyanis először műszakis diákként tapasztalta meg, milyen az egyetemisták élete. Bár a matematika gyakorlása mindig élményt jelentett számára, a zenében találta meg, amit igazából keresett. Az énekesnő a "kétlaki" egyetemi évekről, a műszaki és a művészeti képzés különbségeiről, a zene és a matematika kapcsolatáról mesélt az Aktív Szemeszternek.

Nincs kétkörös felvételi tájékoztató?
Interjú Nagy Dáviddal, az országos hallgatói képviselet elnökével
Habár úgy tartja Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, hogy más felsőoktatási szakmai szervezetek mellett a HÖOK sokszor hiába jelzi észrevételeit, a felsőoktatás alakulása kapcsán az államtitkárság minden meghívására igent mond. Elsődleges céljának tekinti a jogász- és a közgazdászképzésre felvehető, állami ösztöndíjjal tanuló hallgatók számának növelését, miközben felháborítónak nevezte, hogy két körben kívánják megjelentetni a felvételi tájékoztatót, mert a decemberi kiadás nem tartalmazott minden szükséges információt.

Hit(t) a felsőoktatásban?!
Vélemények egyetemekről, főiskolákról, hallgatókról
A felsőoktatás finanszírozásáról, a tandíjról, a legnagyobb problémákról, a minőség garanciájáról, a túlképzésről kérdezték novemberben a Tét Kör civil társaság által rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.

Megkérik az árát
Ismét tüntettek brit hallgatók a megemelt tandíjak ellen
Történelmének egyik legsötétebb időszaka előtt áll Nagy-Britannia - vélik egyesek. A jövő évtől a háromszorosára emelik a legtöbb felsőoktatási intézmény tandíját, amely ellehetetleníti az angol diákok továbbtanulási lehetőségeit egy olyan országban, ahol amúgy jelentős a lakásválság, a jelenlegi nyugdíjrendszer pedig felbomlóban van. A Nemzeti Összefogás a Díjak és Megszorítások Ellen (NCAFC) szervezet által a Guardianben megjelentetett cikk az előbb felvázolt képpel próbált meg még több hallgatót csábítani a november 9-ei újabb, tandíjemelés elleni megmozdulásra.

"Nem akarunk hasznot húzni a hallgatóinkból"
Interjú Paul O’Preyjel, a londoni Roehampton Egyetem rektorával
Jogosnak tartja Paul O’Prey az egyetemi hallgatók szerepvállalását képzésük finanszírozásában, bár úgy véli, a teljes teher átruházásával az állam immáron túllőtt a célon. Hogy igazságos és elérhető maradhasson, az egyetem háromsávos csökkentett tandíjrendszerrel, valamint különböző tanulmányi és szociális ösztöndíjakkal próbálja magához csábítani az emelt tandíjat elsőként fizető generációt.

Egészség, igazság, bioetika
Amit az egészségügyi eszközök elosztásáról és a génmódosított növényekről tudni kell
Hogyan is indult útjára a bioetika tudománya? Felbecsülhető az emberi élet értéke? Létezik igazságos egészségügyi rendszer? Megalapozott a génmódosított növények elleni tiltakozás, vagy csupán hisztériáról van szó? Többek között ezekre a kérdésekre próbált választ találni az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett Tudomány és etika: A bioetika aktuális kérdései című előadás-sorozat. Az esemény koordinátora Szántó Veronika ökofilozófus volt.

Sok a kevés?
Felsőoktatási intézmények száma Európában
VIII. évf. 5-6. szám (2011.szeptember)
Tizenkettő vagy huszonhat - hivatalosan ugyan nem jelentették még be, hány állami felsőoktatási intézménnyel számolhatunk a jövőben, annyi biztos, jelenleg sincs túl sok állami intézmény. Legalábbis ugyanannyi hallgató jut egy intézményre itthon, mint Ausztriában, és valahol félúton járunk a finn-norvég páros és Franciaország között.

Többféle képzést kell nyújtani!
Interjú Bartók Istvánnal, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája rektorával
VIII. évf. 5-6. szám (2011.szeptember)
Helyeselhető a kormány azon törekvése a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) rektora szerint, melynek értelmébe a többkarú, nemzetközi színvonalú egyetemek tudományegyetemként működnének tovább. "A felsőoktatási intézményeknek mindenképpen többféle képzést kell nyújtaniuk a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig - a különböző intézmények pedig természetesen specializálódhatnak az egyik vagy a másik képzési irányba"- mondta Bartók István. A MÜTF rektorát a felsőoktatás átalakításáról és a kormány integrációs terveiről kérdeztük.